BETŰMÉRET

Program

2014.06.06 (Péntek) 
Tringer László - A kognitív viselkedésterápiák filozófiai hozadéka.
09.30 - 10.15 óra

Az előadás röviden ismerteti a pszichoterápiás elméletek hátterében föllelhető filozófiatörténeti párhuzamokat. A „Kognitív fordulat” néven ismert pszichoterápiás szemléletváltozást beilleszti a XX. század eszmetörténeti folyamataiba. Az idegtudományi kutatásokkal is gazdagodó pszichoterápiás ismeretek a filozófiai gondolkodás számára is új lehetőségeket tárnak fel. A klasszikus behaviorizmus „objektivista” szemléletétől a szubjektumot előtérbe állító kognitív irányzatokig hosszú és tanulságos fejlődési folyamat zajlott le, amely ismeretelméleti szempontokon túlmenően a pszichoterápiák lételméleti vonatkozásait is érinti.

Kurimay Tamás - A családterápiában megjelenő kognitív viselkedésterápiás szempontok és technikák
10.15 - 10.45 óra

A családterápiában két oldalról jelennek meg a kognitív viselkedésterápiás szempontok:
Egyrészről a családterápiás irányzatok közül a kognitív- és viselkedésterápiás irányzat, a funkcionális családterápia, valamint az együttes szexterápia alkalmazza elsősorban a kognitív modellt.
Másrészről: számos irányzat alkalmaz integratív módon kognitív- és viselkedésterápiás módszert, elemet és technikát.
A hálózati megközelítésben az interneten alkalmazott rendszerint kiegészítő jelleggel történő család- és párkonzultációban, elsősorban kognitív- és viselkedésterápiás módszerek tanuláselméleti modellek kerülnek felhasználásra.
Az előadásban a fenti kérdés kerül részletesen megtárgyalásra, hangsúlyozva a családterápia és a családterápia bizonyos irányzatainak és a kognitív fordulat közös gyökereit és elemeit.

Tölgyes Tamás - A kognitív viselkedésterápiában alkalmazott családterápiás szempontok
10.45 - 11.15 óra

A pácienseink tünetei, diszfunkcionális magatartása hátterében azonosítható tényezőket prediszponáló, kiváltó és fenntartó tényezőkre osztjuk. Tudjuk, hogy a prediszponáló tényezők pácienseink biológiai adottságaiból és szocializációjukból fakadnak. Elsősorban az utóbbi, de részben az előbbi kategóriába is, beletartoznak a Beck-i alapsémák, vagy a Young által leírt korai maladaptív sémák is.

Ismeretes a családterápiás irodalomból, hogy az eredeti család több szinten befolyásolja pácienseink diszfunkcionális hozzáállását az élethez. Stirlin leírta a szülői kötés három formáját: 1.) A szülők a dependens magatartást erősítik meg, gyermekük kreativitásával, önállósodásával szemben (kényeztetés, ösztönszintű megerősítés), 2.) Az eredeti családból való kilépést, önállósodást, individualizációt büntetik, negatív kognitív beállítódásokkal terhelik meg, a pácienst felettesén-szinten kötik, az önállósodás, individualizáció ebben az értelemben egyenlővé válik a szülők elhagyásával, magára hagyásával, szélsőséges (pszichotikus) esetben akár az anya-gyilkossággal; 3.) A gyermek világszemléletét, beállítódásait befolyásolják, saját mítoszaikat, értékrendjüket, kognitív sémáikat rákényszerítve, vagyis a felnövő gyermek a világot csak oly módon láthatja és értékelheti, ahogyan azt a szülők engedik.

Pácienseink - bármilyen terápiába jelentkezve - küszködnek az eredeti családjukból hozott, új környezetükben inadaptívvá vált szemléletmóddal való megküzdéssel. A múltban kialakult, a jelenben aktiválódott kognitív alapsémák, korai maladaptív sémák belső önfenntartó, önmegerősítő erővel rendelkeznek. Emellett a páciensek saját begyakorlott, megszokott világukat a jelenbeli kapcsolataikban újrateremthetik, újrateremtik, miáltal a belső, inadaptív kognitív sémák, diszfunkcionális viselkedésmódok az aktuális, jelen kapcsolatokban jelentős fenntartó külső megerősítést is kaphatnak.

Pácienseink első interjús vizsgálatakor a kognitív terápiában is fontos felmérnünk, hogy a diszfunkcionális magatartás fenntartásában akár az eredeti szülői család, akár az újraalakított párkapcsolat/házastársi kapcsolat, milyen aktuális megerősítéseket szolgáltat, ill. hogy pácienseinknek az ezekkel való megbirkózásra milyen mértékű énerejük és megbirkózási készségeik vannak.

Előadásomban ezeket a szempontokat kísérlem meg összefoglalni a szakirodalom alapján, és néhány eset kapcsán bemutatni, mérlegelni, az optimális terápiás módszer, technikák megválasztásának szempontjait.

Terenyi Zoltán - Csoportanalízis és kognitív terápiás csoport
14.30 - 15.00 óra

Az előadás kellően tág elméleti keretet vázol fel abból a célból, hogy a CBT és a GA elvei szerint működő csoportok közös pontjainak és markáns eltéréseinek koherens leírása lehetséges legyen. A pszichoterápiás csoport kommunikációs színtér, az ahhoz kapcsolódó kommunikáló ágensek problémamegoldó felkészültségei a terápiás módszer által jelentős mértékben meghatározottak. Fontos összetevő az a mód, ahogyan a betegség és a változási modell a csoportban rekonstruálódik, azaz ahogyan a tünetek és a beavatkozások értelmeződnek, jelentést kapnak. A különböző intézményi kódok eredményezik a leginkább megfogható különbségeket. A csoport változásának és a terápiás változásnak a fő összetevője az ágensek részvétele által létrejövő kölcsönös – azaz közösen reflektált – tudás. E kölcsönös tudás strukturális elemzése meglepő mértékű azonosságokat tár fel az eltérő megközelítésű csoportműködések között. 

Simon Lajos - Csoportanalízis és kognitív terápiás csoport
15.00 - 15.30 óra

Vértes Gabriella - Hipnózis alapú terápiák során megjelenő diszfunkcionális kognitív sémák
15.45 - 16.15 óra

A pszichoterápiás munka során gyakran találkozunk azzal a felismeréssel, hogy az első interjú során kapott explorációs információ – mint az elmondott és érzékelhető tünet / panasz - bár diagnosztikus kóddal meghatározható, de a várt terápiás eredmény elmarad.

A patológiás folyamat felfejtéséhez nem elég a felszínen lévő információk birtokában felállítani a pszichoterápiás tervet. A sématerápia lépései segítenek ebben a folyamatban, melyek elvezetnek azokhoz a preverbális korban átélt, vagy a későbbi életszakaszban traumatikus esemény kapcsán kialakult maladaptív sémák megismeréséhez, melyek a későbbiekben manifesztálódó tünetek alapkövei.

A hipnoterápiás módszer előnyei: testi, érzékszervi élmények könnyebben hozzáférhetők, képzeleti tevékenység fokozódik, érzelmek könnyebben mobilizálhatók,  a pszichodinamikai problémakör projektív technikákkal jobban megközelíthető.

Módosult tudatállapotban a kliens tudatelőttes és tudattalan tartalmai hamarabb érhetők el, és így a feldolgozandó, átkeretezendő traumák jobban elérhetőek és könnyebben dolgozhatók át. A hipnózis és egyéb pszichoterápiás módszerek együttes alkalmazása igen nagy hatásfokot ért el az eddigi tapasztalatok alapján. Így a hipnoterápiában alkalmazhatunk: magatartás- és kognitív terápiát, melynek során a hibás magatartás, szokások korrekciója történik.

Esetismertetés keretein belül szeretném bemutatni, hogy a hipnoterápiában hogyan alkalmaztam a diszfunkcionális kognitív sémákkal való munkát.

Simon Lajos - A kognitív viselkedésterápiában alkalmazott hipnoterápiás módszerek.
16.15 - 16.45 óra

Szőnyi Gábor - A kognitív viselkedésterápiának megfelelő új szempontok megjelenése a pszichoanalitikus terápiákban.
16.45 - 17.15 óra

A pszichoterápiás módszerek közelítése vagy éppen ütköztetése, integrálásuk ígérete, a közös jellegzetességek vagy éppen a különbségek megragadása újra és újra kísérti a szakembereket. A számtalan, önállóként nyilvánosságra lépő eljárás sokszor eltakarja, hogy stratégiájában, filozófiájában, elméleti kiépültségében, képzésében és gyakorlati elterjedtségében néhány fő megközelítésre redukálható a pszichoterápiás szcéna.

Egyik oldalról a kognitív fordulatra épülő, formájában és célpontjában új módszerek, másik oldalról a dinamikus elméletre épülő, manualizált eljárások terjedése valamint a bizonyítékokon alapuló pszichoterápia kutatási kihívása új lökést adott a gyakorlat hasonlóságai és eltérései elemzésének.

A magatartás-lélektani alapú és az analitikus-dinamikus-mélylélektani alapú terápiák összevetésén keresztül szemügyre vehetjük közelítésük jelen gyakorlatának néhány jellemzőjét, egyben rápillantva a közelítés korlátaira, határára. Előadásomban néhány olyan kérdéskört kínálok fel vitatásra, továbbgondolásra, ahol mind a közelítés, mind annak korlátai elég jól tapinthatók.

Mennyire működik és van-e korlátja

  •   a technikai eklekticizmusnak
  •   a terápiás formák hasonlóvá tételének
  •   ötvözött terápiás eljárások kifejlesztésének
  •   az alapvető terápiás munkamód/beállítódás ötvözésének
  •   a kívánatos kompetenciák közös fejlesztésének
  •   a képzés egységesítésének 

Unoka Zsolt - A kora gyermekkori események meghatározó szerepe a jelen kapcsolatokra a sématerápiában.
17.15 - 17.45 óra

J. Young sématerápiás elméletét Beck elmélete mellett, Bowlby kötődéselméletére, pszichoanalitikus tárgykapcsolatelméletre és a korai szülői gondoskodás személyiség formáló hatásaira vonatkozó fejlődéslélektani kutatások eredményeire alapozza. Fenti elméleteket és kutatási eredményeket egy egységes kognitív keretben fogalmazza újra. A gyermek alapszükségleteire adott ismétlődő társas válaszok internalizált munkamodellek, vagy patológiás formájukban korai maladaptív sémák formájában tárolódnak és befolyásolják, ahogy a személy a későbbiekben a kapcsolati helyzeteket feldolgozza. Szükségletek aktiválódásakor aktiválódik korai maladaptív séma, mely befolyásolja a kapcsolati helyzetre adott predikcióit valamint külső és belső valóságának észlelését.  A terápiás kapcsolatban, mind a terapeutában, mind a páciensben vagy csoporthelyzetben páciensekben ismételten aktiválódnak sémáik, melyek átszínezik a társas helyzet észlelését és mindketten saját sémáik által átszínezett valósággal próbálnak megküzdeni, mely további sémákat aktiválhat a másikban. A terápiás munka jelentős része e folyamatok feldolgozására irányul. Röviden tárgyalom, hogy a fent leírt folyamatok az áttételre és viszont áttételre vonatkozó pszichoanalitikus elmélettől és gyakorlattól miben különböznek.

2014.06.07 (Szombat) 
Szilágyi Gyöngyi - A coachingban alkalmazott kognitív viselkedésterápiás technikák és szemlélet.
09.00 - 09.30 óra

A coaching fogalma a 80-as évek kezdete óta vált egyre ismertebbé. Jelentése vezetői tanácsadás menedzserek és vezetők számára a profit és a non-profit szférában. A coaching személyre szabott innovatív személyiségfejlesztés, a szakmai szerep deficitjeit hivatott kiegyenlíteni és a kihívásoknak megfelelő szakmai helytállást segíti elő. Az előadás célkitűzése, hogy bemutassa a kognitív viselkedésterápia alapelvei és gyakorlata hogyan alkalmazhatók a coaching területén. Az előadó saját tapasztalatok, esetbemutatások és szakirodalmi adatok alapján tárgyalja az említett témát. Végezetül, az előadás a coaching határait feszegeti, a kognitív viselkedésterápiás szemlélet integrálásával a folyamatba arra a kérdésre keressük a választ, hogy mikor válik a coaching pszichoterápiává.

Németh Ákos - Kreatív coaching
09.30 - 10.00 óra

  1.      Kreatív Coaching háttere:
    A Kreatív Coaching™ eredetileg egy pszichológiai és filozófiai irányzat.  A szervezetfejlesztési és coaching irányzata önismereti irányzatból, a Gestalt és az egzisztencialista felfogás mentén, a modern pszichológia, pszichiátria és agykutatás eredményeiből, a gazdaságpszichológiát is felhasználva jött létre és fejlődik folytonosan jelenleg is. Abból indul ki, hogy az egyénnek (ahogyan minden, entitásként értelmezhető csoportnak, szerveződési szintnek is) jóval nagyobb tényleges hatása van a környezetére, mint azt korábban feltételeztük. Sokkal kevésbé áldozata a környezetének, mint inkább részben tudatalatti eszközökkel működő, önkorlátozó megteremtője annak. A képességeket, tehetségeket nem véletlenszerűen kialakult tulajdonságokként értelmezi, hanem mindenkiben eredendően meglévő, de a fejlődés során mintázati falakkal és azok érzelmi következményeivel, különböző mértékben eltakart természetes lehetőségekként.
    Önálló entitásként is vizsgálja a szervezeteket, a hozzájuk kapcsolódó egyének és csoportok valamint a különböző vezetői szintek működését és azok viszonyát. Ez a számos új modellt tartalmazó irányzat teljesen új eszközkészletet fejlesztett ki és beavatkozási pontot fedezett fel az utóbbi években mind az önismereti munka, mind a szervezetfejlesztés és a coaching terén 
  1.      Kreatív Coaching, mint integrált módszertan bemutatása
  1.      Küldetésünk
  1.      Megfigyeléseink, Eredményeink

Kenézlői Eszter - Az élményterápiában megjelenő kognitív viselkedésterápiás szempontok és technikák.
10.00 - 10.30 óra

Az élmény alapú pszichoterápiának a hazai, egészségügyben való alkalmazását 2010-ben a Vadaskert Kórházban kezdte el kidolgozni munkacsoportunk. Az alapvetően tapasztalati tanuláson alapuló módszer kaland- és művészetterápiás elemeket is magába foglal.Eleinte serdülő csoportoknál kezdtük el alkalmazni, két éve hétvégi családi csoportokat is tartunk kapcsolati fókusszal.

A tudatosan megtervezett tapasztalási lehetőségeket, kalandos, sok esetben szabadtéri, kihívással járó gyakorlatok (magas- és alacsony kötélpálya elemek, problémamegoldó feladatok, expedíció stb.) révén érjük el ahol a személyes erőforrások mellett az egyéni nehézségek is megjelennek az intenzív cselekvések mentén. Az ’Itt és Most’-ban átélt helyzetekben nagyon erős érzéseivel kerül kapcsolatba a résztvevő. A komfortzónából kilépve fizikai, kognitív és érzelmi téren is bevonódik és ezekben az „éles” helyzetekben a kognitív struktúra rétegei, a negatív automatikus gondolatok, vagy a maladaptív attitűdök, hiedelmek is sok esetben érzékelhetővé, akár terápiásan is megközelíthetővé, vagy megkérdőjelezhetővé válhatnak. A gyakorlat során a cselekvésből indulunk ki, az képezi elsődlegesen a megfigyelés alapját, de a kognitív terápiás technikák, kérdések segítségével a „belső viselkedésről” is képet kapunk. A gyakorlatok mellett azok feldolgozása is legalább akkora hangsúlyt kap mint maga a feladat;  itt az átéltek minél alaposabb megértése, tudatosítása történik, hiszen a keletkező gondolatok, érzések valósak. Ezekben az emlékezetes élményt nyújtó helyzetekben jól leképeződnek a személyt egyébként is jellemző gondolkodási és viselkedési mintázatok, melyek reflektálásával és a gyakorlatok tudatos felépítésével a korrekció lehetősége is adott.

Az előadásban a tapasztalati tanulás és a kognitív-viselkedésterápiás módszertan ötvözését konkrét helyzetek, feladatok, példák mentén mutatom be. Emellett a családi csoportjainkra vonatkozó hatékonyság vizsgálatunk eredményeit is szeretném bemutatni.

Németh Laura - A gyermekek kognitív viselkedésterápiájában alkalmazott élményterápiás módszerek és szempontok
10.30 - 11.00 óra

Az Evidence Based Medicine alapján a CBT számos szorongásos kórképben és az evészavarokban az egyik leghatékonyabb pszichoterápiás módszer. A CBT a tanuláselméleten alapuló, erősen strukturált, merev kereteket tartó terápiás módszer. A terápia jellege hasonlít az iskolai oktatáshoz, a tanár-diák viszonyhoz. A tanár/terapeuta előírja a feladatotokat, amelyeket a diák/kliens gyakorol. A gyerekek és a serdülők számára még a legizgalmasabb óra sem tarthat a végtelenségig. Ahogy az iskolában a szünetek egyik funkciója az, hogy az óra alatti fegyelmezett figyelem állapotából felszabaduljanak, kilazuljanak, ugyanilyen funkciója lehet a CBT-be iktatott élményterápiás elemeknek is.

A pozitív élmény erőt adhat az újabb és újabb ingerexpoziciókkal járó szorongás elviselésére, leküzdésére. Meg kell találni az élményterápiás elemek beépítésének optimális gyakoriságát és formáját - amely függ a beteg motivációjától, korától és érettségétől, a kórképtől és annak súlyosságától.

Kórházunkban CBT alapú tematikus csoportfoglalkozásokat tartunk szorongó, depressziós, hiperaktív, evészavarban szenvedő és kényszerbeteg gyermekek számára, amelyeket gyakran élményterápiás elemekkel színesítünk, hogy a gyermekek és serdülők számára érthetővé és könnyen elsajátíthatóvá tegyük a kognitív-viselkedésterápiás technikákat.  Az előadásunkban bemutatjuk az egyes tematikus csoportoknál alkalmazott élményterápiás szempontokat és módszereket. 

Schmideg Ádám - A Gestalt terápiában megjelenő kognitív viselkedésterápiás szempontok és technikák.
11.15 - 11.45 óra

A kognitív viselkedésterápia és a Gestalt-terápia kialakulásában egyaránt fontos szerepet játszott az 1960-as évek Amerikája. Később mindkét modalitás különbőző utat járt be, lényeges hasonlóságokat is felfedezhetünk közöttük. Mindkettő alapja egy olyan modell, amely az egészséges működést írja le. Ezért a klienst sem betegnek, hanem partnernek tekintik, aki a saját esetének a legjobb szakértője. Ennek megfelelően a terápia is elsősorban az aktuális folyamatra fókuszál, és kevesebb hangsúlyt fektet a múltbeli történésekre és tartalmakra. A hasonlóságokat tekinthetjük úgy, hogy bizonyos skálákon mindkét megközelítés hasonló helyet foglal el.

Vannak természetesen olyan skálák is, amelyen a Gestalt-terápia és a kognitív viselkedésterápia markánsan máshol helyezkedik el. Eltérő változási modellel dolgoznak; más terápiás fókuszt használnak; és szinte egymás ellentéteinek tekinthetők a módszeresség-spontaneitás tengelyén.

Előadásomban egy olyan utat mutatok be, amit egy kognitív viselkedésterapeuta járhat be, ha a Gestalt területén barangol. Milyen technikák működnek szinte ugyanúgy a Gestaltban, és milyen meglepetésekre lehet számítani.

Kovács Dóra - A személyközpontú terápiában megjelenő kognitív viselkedésterápiás szempontok és technikák.
11.45 - 12.15 óra

A Carl Rogers nevéhez fűződő pszichoterápiás irányzat alaphipotézise, hogy minden emberben benne rejlik a fejlődés képessége, s ez a pszichoterápiában a terapeutával való személyes kapcsolat révén valósul meg. A terapeuta nem mint szakértő, hanem mint hiteles személy jelenik  meg,  így a módszer sajátossága, hogy semminemű technikát nem alkalmaz. Ugyanakkor a pszichoterápia folyamatában számos tanuláselméleti alaptörvény valósul meg, a kliens változik, fejlődik és tanul, megérti saját működését, és megtanulja elfogadni azt.

Egyrészt a  kognitív terápiában használatos fogalmak, úgy mint automatikus gondolatok, gondolkodási hibák, diszfunkcionális attitűdök illetve a  személyiségzavarok sématerápiájában szereplő sémák  természetesen a személyközpontú terápiában is megjelennek, a velük való munka az , ami másképp zajlik.  

Másrészt a személyközpontú terápia újabb irányzatai szerint az empátiás megértés és visszatükrözés egy nagyon tudatos folyamat, végig figyelemmel kíséri azt, hogy a kliens mennyire és hogyan éli át érzelmileg az élményt, felismeri ha a kliens prementalizációs módban van, és ennek  megfelelően  verbalizál. Ez a tudatos empátia a mentalizáció fogalmával rokon, mely  több kognitív elemet tartalmaz.  Előadásomban a leírtak elméleti hátterét próbálom ismertetni esetbemutatásokon keresztül. 

Ratkóczi Éva - A kognitív viselkedésterápiában alkalmazott személyközpontú terápiás elemek
12.15 - 12.45 óra

Előadásom bevezetőjében vázolom a nagy pszichoterápiás irányzatok közötti főbb közeledési tendenciákat. A közeledés okai között hangsúlyozom az egyes irányzatok „identitásának” megerősödését, és az egyre inkább szaporodó súlyos (főleg borderline és nárcisztikus) személyiségzavarok kezelése során jelentkező nehézségeket.

Ezt követően felhívom a figyelmet az újabb kognitív és személyközpontú irányzatok közötti közeledésre, elméleti és terápiás koncepcióikban található hasonló elemekre.

Míg a hagyományos viselkedés és kognitív terápiák kevés figyelmet fordítottak a terápiás kapcsolatra és az érzelmekkel való direkt foglalkozásra, a súlyos személyiségzavarok kezelésére is alkalmas új irányzatok előtérbe helyezik ezek jelentőségét. Kiemelem a sématerápiában, a dialektikus viselkedésterápiában, metakognitív terápiában és a mindfullness alapú kognitív terápiában fellelhető személyközpontú terápiás szemléleti és technikai elemeket.

Pintér Gábor - A pszichodrámában megjelenő kognitív viselkedésterápiás szempontok és technikák.
13.30 - 14.00 óra

A pszichodráma komplex élménye mögött többek között elemi és összetett  tanuláselméleti törvényszerűségek húzódnak meg.  Ezek mind a viselkedés, mind a kogníciók irányításában szerepet játszanak. Ha a dramatikus cselekvések mélyére nézünk, elemi kondicionálásokat fedezhetünk fel, klasszikus formában (pl. szereplők, jelenetek társításai), és operáns módon is (pl.megerősítések), ugyanakkor tág tere nyílik a modelltanulásnak is, de a belátásos tanulásra is gyakran látunk példát.

A kondicionálás érzelmekre, élményekre is vonatkozhat. Gyakran történik pl. szorongás dekondicionálás, sok esetben „szisztematikusan”, de ingerelárasztásos módon is.  A csoporttagok a pszichodráma során megtanulják differenciáltabb módon átélni mélyebb érzéseiket, megtanulják pontosabban észlelni önmaguk és mások viselkedését  is: ezekben diszkrimináció történik.  Az empátiás tapasztalatszerzés főképp a szerepcsere, a legfontosabb technika révén valósul meg.  Ez igen hatékonyan segít abban,  hogy az interakciós partnerek egymást kognitív és érzelmi értelemben megértsék, saját merev beállítódásaik feladásával. Ugyanakkor  generalizációs folyamatok is kísérik a terápiás munkát, mind az életesemények értékelése, mind a diszfunkcionális attitűdök feltérképezése vonatkozásában.

Az egyik fontos dramatikus kognitív hatótényező a belátás, méghozzá a cselekvés által.
Az aktuális „főszereplő”, a saját életének egyes fontos aspektusait megjelenítő személy a dramatikus cselekvés során belátást nyer: rábukkan összefüggésekre, amikre addig nem volt rálátása. Életének fontos történései tudatosulnak. Ez az önkép  mélyebb szintű gazdagodását is jelenti, attitűdjei is változnak. A jelen elakadásból a múltba vezető szál megtalálása a cselekvéses élményben önmagában is belátást jelent. A résztvevők folyamatosan, észrevétlenül is (percepciós és motoros) akciós tanulást folytatnak. A személyészlelés a folyamatos átélés és visszajelzések következtében reálisabbá válik,  a projekció és az áttételi folyamatok helyett a reális személypercepció kerül túlsúlyba.

A résztvevők sok szerepet próbálhatnak ki, észlelik a szerepviselkedésükre adott reakciókat.  Szereprepertoárjuk bővül, szerepflexibilitásuk növekszik. Megtapasztalják változó és változtatható szociometrikus helyzetüket a csoportban. A pszichodrámában teljesen új viselkedési elemek kipróbálására is sor kerülhet (értelmezhetjük viselkedéstréningnek), akár több variációban. A résztvevő fokozatosan  megtanulhatja hitelesen és hatékonyan kifejezni önmagát, s ezáltal társas életével kapcsolatos szorongásai jelentősen csökkenhetnek, anticipációja javul, beilleszkedése harmonikusabbá válik.

Perczel Erika - A kognitív viselkedésterápiában alkalmazott dramatikus módszerek.
14.00 - 14.30 óra

A kilencvenes évekre tehető a viselkedés terápiák akció centrikus fejlődése, amikor a képzeletbeli vagy verbális viselkedés módosítása mellett a konkrét viselkedés befolyásolása került előtérbe. A pszichodramatikus módszerek közül a szerepjáték és a szerepcsere alkalmazásával kombinált kognitív viselkedésterápia egyértelműen hatékonyabbnak bizonyult a hagyományossal szemben. A dramatikus intervenciók alkalmazásának lehetősége azonban itt még nem áll meg.

Klienseim főként szorongásos és depressziós tünetekkel fordulnak hozzám.  Sokszor a saját állapotuk feletti kontroll elvesztése okozza a legnagyobb szenvedést számukra. Kognitív viselkedésterápiás kezelésük kapcsán a tünetekkel, az információfeldolgozással kapcsolatos pszichoedukáció, a spontán negatív gondolatok feltérképezése már az első ülésen megkönnyebbülést hoz. A páciens az állapotával kapcsolatos spontán negatív gondolatai kapnak ezáltal egy reális alternatívát, egy érthető, logikus magyarázatot, ami már önmagában csökkenti a szorongást. Az automatikus gondolatok mögött meghúzódó diszfunkcionális attitűdök, maghiedelmek a páciens múltjában gyökereznek. Ezek feltárásában, keletkezésük megértésében a pszichodráma módszere és eszköztára jelentős és izgalmas segítséget nyújt.

Sematikusan egy pszichodráma protagonista játék az „itt és most”-ból kiindulva, érzések mentén keresi, majd korrigálja az „ott és akkor”-t, ezáltal ad lehetőséget egy új hozzáállás kialakítására és visszatérve az „itt és most”-ba egy új reakció, viselkedés kipróbálására.

A pszichodrámáról az az általános elképzelés, hogy egy csoport-pszichoterápiás eszköz. A pszichodráma egy pszichoterpiás módszer, a maga koncepciójával és eszközrendszerével, ami hasonlóan a kognitív viselkedésterápiához alkalmazható egyéni settingben és csoportos keretek között. A csoportos formában a csoporttagok segítségével jelennek meg a páciens (protagonista) inrtojektumai, belső képei, érzési, gondolatai stb. egyéni terápiában ezeket székek, kövek, építőkockák, bábuk stb. jelenítik meg.

Az előadás célja kettős, egyrészt konkrét esetek kapcsán bemutatni a dramatikus eszközökkel való munkát egy kognitív viselkedésterápiában, másrészt felhívni a figyelmet a pszichodráma egyéni settingben való alkalmazásának lehetőségére.

Bátfai Ágnes - Relaxációs és szimbólumterápia során megjelenő diszfunkcionális kognitív sémák.
14.45 - 15.15 óra

Az előadás konkrét példákon keresztül bemutatja, hogy a szimbólumterápiában, az imaginatív-meditatív munka során hogyan  mutatkoznak meg a diszfunkcionális kognitív sémák és, hogy ez miért lehetséges.

kulcsszavak: relaxáció, imagináció-meditáció, szimbólum, szimbólumterápia, belső kép, séma, diszfunkcionális séma

A szimbólumterápia relaxációra, autogén tréningre épül.  Az autogén tréningnek fejlődés-lélektani, pszicho-fiziológiai megalapozottsága van. Életünk folyamán az élményeink testérzetekhez kapcsolódnak, képekbe sűrűsödnek. Az autogén tréning gyakorlatai során megjelenő testérzetek  felidéznek korábbi élményeket, melyek lehetnek nem verbálisan rögzült illetve preverbális korból származó emlékek is.

Az autogén tréning során a külső környezet kikapcsolásával, önszuggesztív szóbeli utasítások ismétlésével a relaxált állapotba került személynél tudatállapot változás jön létre. Ebben a jellemző tudatállapotban elindul egy belső spontán, fokozatokon át kialakuló képáramlás, imaginatív folyamat, mely érzelem-vezérelt, megtartott önreflexióval, és melyben a kognitív kontrollnak kis szerepe van.  A belső képek szimbolikus jelentésűek, a testi érzetekkel, élményekkel, való kapcsolatuk teszi lehetővé a felidézésüket. A folyamatot hívóképekkel lehet segíteni.

A kognitív sémák a fejlődés folyamán, az élményeink mentén alakulnak. Emlékeket, érzelmeket, kogníciókat, testi érzéseket tartalmaznak. Az élmények integrálódnak, sematizálódnak. A sémák életünk folyamán a helyzetekhez való beállítódásainkat, élményeinket, értékeléseinket befolyásolhatják. A szimbólumterápia során, a kognitív sémák megjelenhetnek a belső képekben, az említett rögzülésmód és felidézhetőség miatt.

A módosult tudatállapotban a tudattalan tartalmak hozzáférhetőbbé válnak.

A problémák feldolgozása szimbolikus szinten történik, a tapasztalatok ezután könnyebben felhasználhatóak a mindennapokban.

A szimbolikus feldolgozás azért könnyebb, mert új, más élmény kísér egy helyzetet szimbolizáló képet. A relaxáció és a terapeuta jelenléte oldja a szorongást. Ez, valamint a kognitív kontroll csökkenése, és a folyamat érzelem által való irányítottsága, együttesen megváltoztatják a kontextust, így lehetőség nyílik új viszonyulásra, a probléma adaptívabb, kreatívabb megoldására.

Az imaginatív tartalmak feldolgozása az imagináció hatásszintjei szerint történik, spontán rendeződéssel, és ha lehetőség nyílik rá, verbális feldolgozással, az egyéni jelentés megtalálásával. 

Lehóczky Pál - A kognitív viselkedésterápiában alkalmazott relaxációs-szimbólumterápiás módszerek.
15.15 - 15.45 óra

A módosult tudatállapotban végzett, gyakran  imaginatív eszközöket használó  technikák manapság már nem „sűrűsödnek, koncentrálódnak”  csupán egy-egy terápiás megközelítés, módszer keretei közé. Egyre több terápiás irányzat épít be saját terápiás repertoárjába módosult tudatállapotban végzett terápiás elemeket. Természetesen vannak elsősorban imaginatív eszközökkel dolgozó terápiás irányzatok is, ill. olyan irányzatok, melyek „történelmileg, kialakulásuk gyökereit tekintve” ebbe a csoportba tartoznak, és vannak befogadó, integráló irányzatok, melyek ezen terápiás technikákat átvették, és adaptálták is. A módosult tudatállapot emberi tudatállapot, mely létrejön spontán és mesterséges körülmények között. Sajátos jellege miatt kialakító és fenntartó szerepe lehet betegségekben (pl. pánik, fóbiák), és nagyon hatékony eszköz a felkészült gyógyítók kezében.

A relaxációs-szimbólumterápiás eszközök tárgyalásánál  érdemes megkülönböztetni:

  1. módosult tudatállapotban végzett, relaxációs és szimbólumterápiás eszközöket használó kognitív viselkedésterápiás eszközöket (pl. klasszikus deszenzitizálás, sématerápia korrektív technikái módosult tudatállapotban). Az előadásban erről kevéssé lesz szó, mert ez a kognitív viselkedésterápia sajátja már !
  2. kognitív viselkedésterápia során használt relaxációs és szimbólumterápiás technikák: autogén tréning, Katathym Imaginatív Pszichoterápia (KIP), Neuro-lingvisztikai Programozás (NLP).

A módosult tudatállapotnak több olyan jellemzője van, mely a  terápia szempontjából a kognitív átstruktúrálást segíthetik. Ilyen, az éber állapottól eltérő elem szinte minden kognitív elemben tetten érhetőek: a figyelem, élmény feldolgozás, minősítés, emlékezés, az élmény felidézés,  a magatartás, a tervezés , az önmeghatározás és önkifejezés területén.

A módosult tudatállapot megismerésének, felismerésének, alkalmazásának mind a páciens, mind a terapeuta szempontjából nagy jelentősége lehet a betegséget kialakító és fenntartó mechanizmusok felismerése és a gyógyítás folyamata tekintetében is. Érdemes megemlíteni, hogy az analóg folyamatokban való eligazodást, így a működő empátiát javíthatja a terapeutánál a képzés során elsajátított módosult tudatállapot.

Bemutatásra kerülő  terápiás  módszerek : autogén tréning, katathym imaginatív terápia,  neuro-lingvisztikai programozás.

Az eset illusztrációkban bemutatásra kerülnek a kognitív viselkedésterápia és a relaxációs-szimbólumterápiás  módszerek együttes használata során jelentkező előnyök, és megfontolást érdemlő különleges szempontok. 

Tringer László – Lezárás
15.45 óra