Tevékenységek

BETŰMÉRET

A projekt keretében, a fogyatékos személyek és családjuk életminőségének javítása céljából, és a fogyatékkal élő személyek családban maradásának elősegítése érdekében családterápiás programot, a komplex rehabilitációs szolgáltatásokhoz való hozzáférhetőség elősegítése érdekében mentálhigiénés készségfejlesztő csoportot valósítottunk meg.

A megvalósításban résztvevő kollégák:

  1. Családterápia:
    dr. Simon Lajos, pszichiáter, pszichoterapeuta
    dr. Tölgyes tamás, pszichiáter, pszichoterapeuta
    dr. Szegvári Olga, pszichiáter, pszichoterapeuta
  1. Mentálhigiénés csoportvezetők:
    Vizin Gabriella, klinikai szakpszichológus
    Csontos Ágnes, foglalkozás terapeuta
    Kuna Edina, szocioterapeuta
  1. Szupervizor:
    dr. Ézsi Robin, pszichiáter

Mentálhigiénés készségfejlesztő csoport

Célja: segítség nyújtás a pszichoszociális fogyatékkal élő személyeknek a hatékony kommunikáció, probléma megoldás és stressz kezelés területein. Megtanítani a csoporttagoknak azokat a stratégiákat amelyekkel csökkenthetik az életükben előforduló konfliktusos helyzeteket, illetve növelhetik ezeknek a konfliktusoknak a sikeres megnyugtató megoldásait, továbbá erősíteni önbizalmukat és mentális jólétüket, ezáltal csökkentve a betegségük rosszabbodásának, illetve a kórházba kerülésüknek esélyeit.

Csoportok időpontjai:
A csoportok a pályázati szerződés megkötésének csúszása és a határidők tartása érdekében, de a szakmai szempontokat is figyelembe véve tömbösítve kerültek lebonyolításra, így egy csoport 6 alkalommal találkozott 4-4 órában.

1.csoport: január 19. – február 29-ig, minden csütörtökön 14,30 órától
2.csoport: március 1. – április 12-ig minden csütörtökön 14,30 órától

Foglalkozás helyszíne:
Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika foglalkoztatója
1083 Budapest, Balassa utca 6.

Módszertan
A tematika összeállításakor a populáció körében felmerülő fő problémaköröket vettük alapul, és olyan feladatokat, szerepjátékokat állítottunk össze amelyeket a csoporton résztvevők hasznosítani tudnak a mindennapi élet területén.

- A mentálhigiénés csoport első alkalmán a bemutatkozáson, szabályok, keretek ismertetésén, a csoporton való részvétellel kapcsolatos félelmek és elvárások tisztázásán, a csoporton való részvétel előnyeinek és szabályainak bemutatásán volt a hangsúly. Továbbá a résztvevők kitöltötték a Rosenberg Önértékelési kérdőívet amely a csoport hatékonyságának mérésére szolgál. 

- A második alkalom bevezetésében tisztáztuk a kommunikáció és asszertív kommunikáció fogalmait. A továbbiakban bemutattuk az asszertív kommunikáció előnyeit, valamint az asszertív jogok listáját. A résztvevők, kérdőívek segítségével objektív képet kaptak arról, hogy milyennek látják magukat, milyen kommunikációs eszközöket használnak, valamint szerepjáték közben a résztvevők a hatékony kommunikáció és a nemet mondás technikáit gyakorolták 2-3 fős csoportokban.

- A harmadik alkalommal a résztvevők elsajátították, majd 2-3 fős csoportokban begyakorolták  a düh asszertív kifejezésének technikáit, a pozitív és negatív kritikák asszertív fogadásának technikáit, valamint a nem tetszés kinyilvánítás asszertív technikáit.

- A negyedik alkalommal a résztvevők megtanulták, hogyan határoljanak el és fogalmazzanak meg adott problémákat az életükben, kifejezzék, hogy a problémák milyen érzéseket és viselkedéseket váltanak ki belőlük. Továbbá a résztvevők elsajátították a megoldás keresés és megoldási terv készítés technikáit.

- Az ötödik alakalommal a résztvevők objektív képet alkottak a saját konfliktuskezelő hozzáállásukról és segítséget kaptak a hatékony konfliktus kezelés, valamint feszültség oldás módszereinek elsajátításához.

- Az utolsó alkalom a résztvevők pozitív tulajdonságainak, az élet pozitív történéseinek kiemelésére, hangsúlyozására fókuszált. Továbbá a résztvevők ismét kitöltötték a Rosenberg Önértékelési kérdőívet.

Csoport hatékonyság mérése
A csoport hatékonyságának mérésére a Rosenberg Önértékelési Skálát választottuk.

A Rosenberg-féle önértékelési skála  az általános (globális) önértékelést és önbizalmat, az önelfogadásra és önmagunk értékességére vonatkozó kérdések segítségével méri. A válaszadás négyfokozatú skálán történik, ahol az 1-es a „nagyon egyetértek”, a 4-es pedig a „nagyon nem értek egyet” választ jelöli. A skálán 0-30 pontot lehet elérni, a 15-25 pont közötti értékek normális értékeknek számítanak, amíg a 0-15  közötti pontszámok alacsony önbizalomra utalnak. Az alább látható ábrából kiderül, hogy a résztvevők önértékelése, önbizalma jelentősen fejlődött a csoporton való részvétel után.

Résztvevők:
Mindkét csoport 15 fővel indult. Az első csoportot 14-en fejezték be, 1 fő nem tudta vállalni az utazással járó időbeli felelősséget. A második csoport szintén 15 fővel indult ahol 1 fő más elfoglaltsága miatt nem tudta befejezni a csoportot.

Tapasztalatok
Minden alkalommal lehetőséget biztosítottunk a résztvevőknek, hogy megosszák érzéseiket, gondolataikat a csoporttal és az ott tanultakkal kapcsolatban. A résztvevők elmondták hogy a csoporton tanult technikákat rendszeresen hasznosították a mindennapi életben, és pozitív változásokat, tapasztaltak. Többen kiemelték az asszertív, feszültségoldó és konfliktuskezelő technikák hasznosságát amely környezetük részéről pozitív visszajelzéseket eredményezett.

Családterápia

Célunk a bevont családokban a problémamegoldás, problémakezelés, a hatékony kommunikáció, a viselkedéskontroll javítása, az emocionális kiégés meggátlása, a regeneráció és feltöltődés útjainak megkeresése, pszichoedukáció az események jobb megértése és elfogadása érdekében, valamint a családi erőforrások felmérése, előtérbe hozása.

Családterápia időpontjai
Az ülések 2011. 10. 01-2012. 03. 30. között folytak, általában hat alkalommal, de voltak családok, akiknél több ülésre volt szükség. A konkrét időpontok a terápiás ülések végén a családtagok és a terapeuták közötti egyeztetést követően kerültek meghatározásra.

Az ülések helyszínei
A legtöbb ülés a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikán folyt, de ezen kívül voltak ülések a Klinika IX. Kerületi Márton utcai rendelőjében és a Szent Imre Kórház Pszichiátriai osztályán is (ld. adatlapokat).

Résztvevők
A foglalkozásokon a Klinika és a Moravcsik Alapítvány látókörében lévő pszichoszociális fogyatékkal élők és családjuk vettek részt. A családtagok száma 2-6 fő között mozgott. Összesen 20 családot vontunk be, minden család teljesítette a 6, vagy egy-két esetben több alkalmat, de több család esetében voltak egy-egy ülésen „hiányzások”, amikor egy-egy családtag nem jött el az ülésre.

Módszertan
Rendszerszemléletű családterápia

Tapasztalatok
Az üléseken részt vett családok jelentős fejlődést mutattak a hatékony kommunikáció, a kölcsönös elfogadás, az érzelem szabályozás és a konfliktusok kompromisszumos rendezése területén. Lezáráskor igyekeztünk az elért eredményeket stabilizálni és a családot a közeljövőben várható nehézségekkel történő megbirkózásra felkészíteni. A családterápiában részt vett családok megjelentek a Családi napon (2012. 03. 30.) ahol a közös élményszerzés folytán tovább erősödhetett a családi kohézió. A komolyabb, komplexebb családi diszfunkciót mutató családokat, amelyeknél a megnövelt ülésszám sem tűnt elegendőnek, családterápiás centrumokba küldtük tovább.

Partnerek